Böröczki Mihály - Mityka : Visszalapozhatatlan hártyapapírok

Minden történet rázárul egy pontosan őt megelőzőre.

+

(ezáltal kizárólag) a mindenkor jelenvaló kontúrjai-színei

meghatározók – és ezen a bizonyítható áttetszőség

sem változtat többet,

mint az összemosódás kivehetetlen folthatásai.

=

Mintha egyetlen (visszalapozhatatlan) könyvvé állnánk össze

– finom hártyapapírok sűrűsödnek egymásra,

ahol az első lapokból (néhány üres párszavas a borító alatt)

egyre kevesebb lélegzik át

=

A vitathatatlan vastagság valami különös térhálózatot mintáz

– zárt halmazban, mérhető a.b-c élekkel.

=

Az idő és távolságlépték,

áthaladva a számozatlan lapokon,

ellenőrizhetetlenül változik

(két – pontosan behatárolható szélső érték között.)

?

Mennyit változna az utolsó történet egy tetszőleges

visszalapozástól.

=

A borítón (elől) szerző és cím, (hátul)

– rendszerint fönt a bal sarokban –

a kereskedelmi ár.

Legutóbbi módosítás: 2009.11.17. @ 12:51 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.