Kováts Péter : Válasz-vers Izának

Egy kedves Barátn? feltett kérdésére.

Ha hamisan szól a heged? húrja

Csak tekerni kell a feszít?n,

Az alaphangot a hangvilla adja

S máris szól tisztán zeng?n.

 

A szív barátom kényes hangszer,

Játszani tud rajta sok csibész

Könny? kis dallamot játszani rajta

Nem kell hozzá túl sok ész.

 

Ám a harmóniává érett dallamot

Ha két szívben együtt dobog,

Sokáig, szépen játszani együtt,

Komoly, kétszemélyes titok.

 

S ha nincs meg a ritmus, elveszett,

El?bb magadban nézz körül,

Nem Te voltál-e ki könnyen vetted,

Tudom, ennek senki sem örül.

 

Ne zárkózz be! Ne sajnáld magad!

Csak keress egy új dallamot.

Nyitott szíved dobbanására

A választ hamar megkapod.

Legutóbbi módosítás: 2009.08.24. @ 13:33 :: Kováts Péter
Szerző Kováts Péter 69 Írás
Kedves Barátaim.Soha nem vallottam magam költőnek, nem is volt rá kéztetésem, hogy "megtanuljam" a versirást. Nem is irok verset úgy, hogy " most én verset írok" erről vagy arról.A vers megszületik bennem s én csak lejegyzem ami kibukik a tollam alól. Nem nekem kell eldönteni, hogy ez irodalom-e vagy csak firkálmány eldönteni Nektek olvasóknak kell, meg az időnek ami vagy feledésbe taszítja vagy életben tartja öket.