Balog Gábor -csataloo : Az az ének

Azt az éneket

t?led tanultam anyám!

Ágyamnál ültél minden este

és fülembe írta hangod.

Érzem ma is, kezem fogod

és mondanád újra, hogy szeretsz,

aludjak el.

 

Azt az éneket ?rzöm anyám.

Osztottam bel?le kedveseknek.

Ágyukra ültem, fogtam kezük,

s igaz ma már a múltid?be vesznek,

de látom szép arcukat.

A dallam ott él két fiam fülében.

Fél strófa túl az óceánon,

másik fele anyahiányon feln?tt

kisebbikemnél.

A messzeségben els?szülöttem,

tán szép lányait tanítja rá.

 

Azt az éneket, anyám,

adnám ma Líviámnak.

Szárnyas lelk?nek,

kit visszavárnak

ágyam és házam, magányaim,

pár évre még plántálni

ért? fülekbe, sajátja mellé,

t?led kapottból ötvözött

szép harmóniát.

 

Látod? Szép zenéd

túlélt b? negyvenhat évvel!

 

-csataloo-

BGJ.2009.08.22

 

Legutóbb szerkesztette - Balog Gábor -csataloo
Szerző Balog Gábor -csataloo 179 Írás
Írok, olvasok. Többnyire jókat.