Az ember örök leltár, mi b?vül a felejtésig,
majd gyógyszereken él, hogy ne felejtsen
emlékezni a rosszra sem, és mást is szed
az el?bbiek mellékhatásainak kivédésére.
Emlékm?vét a gyógyszeripar állítja, az egész-
ségügy is saját halottjának tekinti, és csak nézi.
– Micsoda élet! büszkeséggel tölt el, csak példának
lehet felhozni, akiben tartás van, mind, meg a
büszkeség – de ez már volt, csak elfeledtem.
