H.Pulai Éva : Pünkösd

A húsvét utáni ötvenedik napon, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját.

 

A pünkösd újszövetségi egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli meg.

Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nevén Sávuot, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe.

 

Szentírásból ismert Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkés?bbi pedig június 13. Görög nevének (πεντηκοστÃ?®, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebb?l származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Tertullianus régi ünnepnek nevezi, tehát az apostolok idejéb?l való.

A katolikus egyházban van vigíliája böjttel, amelyen keresztvizet szentelnek. A bérmálás szentségét pünkösd ünnepét?l kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepr?l május hónapot pünkösd havának is nevezik.

  

     Krisztus mennybemenetele után az apostolok Mária és a legközelebbi tanítványok együtt maradtak és együtt ünnepelték meg a pünkösdöt: “Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égb?l, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg el?ttük, amelyek szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. ”Ap.Csel. 2.1–7.       

 

És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És l?n nagy hirtelenséggel az égb?l mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek el?ttük kett?s tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. (Apostolok Cselekedetei 2. fejezet, Károli Biblia)

 

Mildorfer, Joseph Ignaz

A Szentlélek eljövetele

1750-es évek

Olaj, vászon, 55 x 33 cm

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

 

 

     A középkorban a szél zúgását, mely a Szentlélek eljövetelét el?zte meg kürtökkel, harsonákkal utánozták. A “tüzes nyelveket” pedig ég? kócok dobálásával, galambokkal jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek a hívek közé. 

  

 A keresztény pünkösdi ünnephez és a májusi hónaphoz kapcsolódó szokások ?rizték meg leginkább a kereszténység el?tti tavaszi hagyományokat és mentették át azokat szinte leplezetlen formában. 

 

A magyar kultúrában több szokás köt?dik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység el?tti id?kbe nyúlik vissza. Visszavezethet? a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszönt? ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istenn?t, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istenn?jét köszöntötték. Az istenn? görög nevén Khlóris, azaz Zöldell?, Viruló.

 

Kodály Zoltán, népi töredékek alapján megírta a Pünkösdöl? cím? m?vét.

http://www.youtube.com/watch?v=T5_2BxKpHLM

 

 

Zöldágazás, zöldágjárás

Különféle magyarázattal a házakra, kerítésekre zöld ágakat t?ztek, ezzel a gonosz ártó hatalmakat vélték el?zni vagy egyszer?en az ünnepet jelképezték vele. A kit?zött zöldág általában bodza, de lehet pünkösdi rózsa is. Európában jól ismert hagyomány szerint azzal magyarázták, hogy majd erre száll a Szentlélek. Többnyire úgy vélték, hogy a pünkösdre kit?zött zöld ágak távol tartják a gonosz, ártó hatalmakat.

 

     A zöldágazás egyházi változata a templomok zöld ágakkal történ? ékesítése pünkösdkor. Ebben tükröz?dhet az a zsidó hagyomány, hogy pünkösdkor a zsinagógát zöld ágakkal díszítik. Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész 18. században hozott tiltása ellenére a szokásnak Pest megyében még ma is van nyoma, pl. Mendén mind a mai napig az evangélikus templomba viszik a kend?kkel, szalagokkal, hímzésekkel feldíszített fákat (Barna G. 1985: 788).

 

Bujj, bujj zöldág, zöld levelecske,

Nyitva van az aranykapu, hadd bujjatok rajta.

Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat,

Hadd kerüljem váradat, váradat,

Szita, szita péntek,

Szomorú csütörtök,

Dob szerda.

 

Májusfa

Májusfát a megújuló természet és a szerelem jelképét a magyar nyelvterület legnagyobb részén május elsejére virradó éjszaka állították, s?t állítják napjainkban is, de vannak falvaink, ahol pünkösdkor van a májusfaállítás ideje. Ahol pedig május elsejére virradóra állítják, ott pedig néhol a megújítása, de gyakrabban a bontása, „kitáncolása” esik pünkösdre.

 

     A 15. századtól kezd?d?en szólnak forrásaink májusfa állításáról. A májusfák beszerzése a mindenkori legények, legénybandák feladata volt. Többnyire titokban, az erd?r?l csenték a fát, amit a hatóságok mindenkor tilalmaztak. A lányos háznál általában ugyancsak titokban kellett felállítani a májusfát, melyet gyakran kend?vel, pántlikával díszítettek a legények vagy maguk a lányok. A fát gyakran ?rizték a legények, hogy a vetélytársak el ne vigyék. Májusfát általában minden lány kapott, mert els? alkalommal a lányság elismerését is jelentette, és szégyennek tartották, ha valakit kihagytak. Ezután már mehetett bálba, táncmulatságba, elfogadhatta a legények udvarlását. A májusfát a helyi szokásnak megfelel?en nemcsak a lányos házakhoz, hanem a középületek, kocsmák elé is visznek napjainkban is.

 

     A májusfák lehetnek a sudár fák vagy zöld gallyak. Pl. Nyugat- és Észak- Magyarországon kérgét?l megtisztított hatalmas fákat láthatunk, míg az Alföldön csak kisebbeket, Erdélyben pedig zöld gallyakat. A fák kiválasztásában bizonyára közrejátszanak a helyi adottságok. Feny?, nyárfa, tölgy, bükk, gyeryán, juhar, nyírfa volt leggyakrabban májusfa. Például, a nyírfa Abaúj-Torna, Zemplén, Gömör vm. jellegzetes májusfája.

 

„Lementünk a kocsmába, így pünkösd szombatján, nahát ott aztán voltak olyanok aki n?sülni akartak, mondták, hogy hát adnak 5 liter bort, csak hozzanak nekik egy májusfát. Voltunk úgy, hogy összeszegy?ttünk heten vagy négyen hoztunk egy májusfát, az 5 liter bor volt. Behoztuk, felállítottuk, leültünk a tornácra ott fogyasztottuk, ott nótáztunk az öt liter bor mellett. A kapuba vagy az ajtó elébe ástunk egy gödröt osztán aztat szépen körülvertük, úgyhogy aztat se a szél ki nem d?thette, hacsak ember er?szakkal nem tudta kidönteni.” Nyírfát vittek, amit papírszalagokkal díszítettek, a lányok segítségével. Minden lánynak vittek. Pünkösdhétf?n vagy kedden döntik ki. „Az aljából sepr?t csináltak, a vastagját meg eltüzelik.”  (Füzér, Zemplén vm. saját gy?jtés 1980)

 

 

Pünkösdi király

A magyar néphagyományban még az 1940-es években is választottak pünkösdi királyt els?sorban lovasversennyel. A pünkösdi királynak egy éven át különféle kiváltságai voltak a legények között.

 

Többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választottak pünkösdi királyt, akinek a hatalma egy évig tartott. Európa jelent?s részében a középkor óta választanak pünkösdi, illetve májusi királyt. Hazánkban a 16. században már ismert volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás. Máig is ismert az a közmondás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság”.

 

   Van adat ara vonatkozóan is, hogy nemcsak lóversennyel lehetett pünkösdi királyt választani: „Kora reggel, szent mise el?tt a falubeliek paskumra (közös legel?re) siettek s ott ingerelték a falu bikáját. Mikor feldühödött úgy arra vállalkozó legény ing, gatya és csizmában a b?sz állatnak rontott, megfogta a szarvát és “megvítt” vele. Ha sikerült neki az állatot megfékezni, megválasztották egy évre pünkösdi királynak. Kötelessége volt a mulatságok, családi ünnepélyek rendezése, cigányzenér?l gondoskodni stb. ezek fejében ingyen vett részt az összes mulatságokon. Ha következ? évben nem akadt vállalkozó a tisztségét tovább is megtartotta néha 5-6 évig. A viadal nem ment mindig simán, el?fordult, hogy a b?sz állat fel akarta dobni az illet?t, eltiporni, mindazonáltal komolyabb sérülésekre nem emlékeznek.” (Relkovic D. Ethn. 1928: 94-107)                       

 

   A pünkösdi királyválasztásnak is – mint a legtöbb népszokásnak – van gyermekjáték változata. A Zemplén megyei Cigándon a fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül, miközben énekelték:

 

Mi van ma, mi van ma.

piros pünkösd napja,

holnap lesz, holnap lesz

a másodikdik napja.

 

Jó legény, jól megfogd

lovadnak kantárját,

hogy el ne tapossad

a pünkösdi rózsát.

(MNT II. 195. sz.)

 

 

Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg 4 nagyobb lány (kés?bb több) körbevisz a faluban egy ötödiket. ? a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kend?t feszítettek ki, vagy letakarták ?t fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemz? termékenységvarázslással összekötött szokás kés?bb adománygy?jtéssel párosult.

 

 

 

Elhozta az isten,

piros pünkösd napját,

Mi is meghordozzuk,

kiráklynéasszonykát.

 

 

És a legkisebb leány énekli.

 

Én kicsike vagyok,

nagyot nem szólhatok,

mégis az istennek

dicséretet mondok.

 

Gyönge vessz? vagyok,

mindenfelé hajlok,

szüleim kertjében,

most nyílni akarok.

 

Ki akarok nyílni,

mint pünkösdi rózsa,

de ki nem nyilhatok,

csak úgy illatozok.

 

Pünkösdölés

Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és v?legénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez els?sorban adománygy?jtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gy?jtött.

 

Bémene Ilus asszony gömböly? szoknyába,

láték nála piros almát, veté kebelébe,

viszi haza ? fiának, Fejér Andorjásnak.

 

Andorjás, bokráétás,

felesége jó táncos,

az ura selyem szál

szolgálója arany szál

szolgálója aranyszál.

 

Ugorjatok lányok,

ha leányok vagytok.

Hadd csörögjön,

hadd pörögjön

sári sarkantyútok.

 

 

Hesspávázás

 

Udvarhely megyében, Sóvidéken pünkösdkor ma is él? pünkösdi népszokás a hesspávázás. 10-12 éves leánykák és különböz? korú fiúk választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt és nyoszolyólányokat, a többiek pedig a zászlóviv?k, a “ludak”.  A hesspávázó csapat a kora reggeli órákban indul – Alsósófalván vasárnap, Parajdon hétf?n – , és énekelve bejárja az egész falut. A menet élén halad a király, baloldalán királyné. Alsósósfalván közöttük a királylány, utánuk két sorban a zászlósok. Énekelve járják végig a falut a kapott adományokat egymás között elosztják.

 

Hess páva, hess páva,

Királyné pávája,

Ha én páva volnék,

Jö reggel felkelnék.

 

Jó reggel felkelnék,

Folyóvízre mennék,

Folyóvizet innék,

Gyöngyharmatot szednék.

 

Szárnyam csattogtatnám,

Szép tollam hullatnám,

Szép leány felszedné,

Kalapjába tenné.

 

Csíksomlyói búcsú

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A 15. századból maradt fenn az els? írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is él? hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé n?tte ki magát

 

Pünkösdhöz kapcsolódó hiedelmek

Pünkösdkor különféle magyarázatokkal a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat tesznek. Általában a gonosz, rossz szellemek elhárításával magyarázzák, vagy egyszer?en az ünnep jelképezésével, ného1 pedig a lányos ház jeleként értelmezik. Pünkösdkor nyírfaágat, gyümölcsfaágat, leggyakrabban bodzát t?ztek ki a magyar nyelvterület nagy részén. Az ilyenkor szedett bodzát gyógyító erej?nek tartották. Például, Nemeshetésen (Zala vm.) aki pünkösdkor napkelte el?tt “borzát” szed, ha fáj valakinek a torka teát f?z az meg tudja gyógyítani. (Nemeshetés, Zala vm. MNA 12./a./IV. 1959. Gy?jtötte: Fülöp István)

 

     Pünkösddel kapcsolatos id?járás- és termésjóslásra is van példa. Gyimes-völgyben úgy tartották, ha ilyenkor esik, akkor jó termés várható. Baranyában, Palicson is mondják:“Ha pünkösdkor szép az id?, sok bor lesz” Az es? azonban nem kívánatos, mert a “pünkösdi es? ritkán hoz jót”. (Penavin O. 1988: 94)

 

     A legismertebb hiedelem a pünkösdi harmattal kapcsolatos, melynek egészség és f?ként szépségvarázsló er?t tulajdonítottak. Például, Mikekarácsonyfán pünkösd hajnalán napkelte el?tt a lányok a kertben harmatban mosdottak, hogy szép legyen a b?rük, ne legyen szepl?s az arcuk (Mikekarácsonyfa, Zala vm. (MNA 8/a./IV. 1964. Gy?jt?: Kisbán Eszter).

 

Pünkösdöl?

http://www.youtube.com/watch?v=0otPLBMUeXA

 

Forrás:

mek.niif.hu

vilagszabadsag.hu

wikipedia.hu

nepijatek.hu

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1146 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva