Vandra Attila : A székely az nem magyar!

Az Unium Trium Natiorum külön nemzetként említi a székelyeket. ÁÃ???me a bizonyíték!

 

Ilon belépett a fia szobájába. Az elébe tárult látványtól majd hanyatt hánta magát.

– Hun vagy? – kérdezte, mert hirtelen nem látta sehun.

– Itt a bütüben! – került ki Karcsika az ajtó mögül dinamógagyában és majóban.

– Fiam, azonnal felöltözöl és elrakod ezt a sok zakotát, mert kapsz egy kalafintát!

– Még szabadságon se lehet… kezdte Karcsika, de nem tudta mondatát befejezni.

– Na azonnal, mert eltángállak! Utána pucolás le az aprozárba!

Látta Karcsika, hogy anyja csihányra pisált aznap, s jobbnak látta, ha nem feszedezik az anyja el?tt, mert még megródolja, így még a kujakját is maga mögé rejtette, majd elbucsálkodva nekifogott teljesíteni az ukászt. Mikor kész lett, vette a lájbiját és priccsesnadrágját, slápba bújt, majd kiment a konyhába, s megrántotta az anyja a rokolyáját, hogy jelezze, kész van. Ilon beletörölte kezét a surcába, megigazította a keszken?jét, majd adott neki egy ficujkát, hogy tudja mit vegyen, két nájlonpungát és pizt.

– Hun van?

– Ehejt az utca végén!

Még kent magának egy peccslekváros kenyeret, majd elindult. Aztán kisült, hogy az ehejt eléggé ahajt van, mert Balatonalmádi nem egy tanya. Nagy nehezen odaért, köszönt, majd kért egy kötés murkot, egy vinetét, két kiló pityókát, fél kiló árdét, fél kiló gogosánt, és egy kötés friss csombort. Az eladó rácsodálkozott, majd megkérte ismételje meg. Karcsika elismételte. Az eladó nézett csodálkozó szemekkel, majd sajnálkozva mondta:

– Sajnos én csak magyarul tudok…

– De hát én magyarul beszéltem – háborodott fel Karcsika.

– Akkor nincs.

– Má hogy ne vóna, hát nem lát a szemitül? Há minden van, vagy tán nem tud magyarul? – kapta fel a vizet a legényke, de be is húzta a nyakát azonnal. Az ilyen hagnemért otthon kapott volna már egy löfföt. Végül nagy nehezen mutogatva szót értett az eladóval, megvett mindent, csombort kivéve, mert az már nem tudta, hogy azt errefelé kakukkf? címszó alatt kell keresni. De mivel maradt még pénze, vett még malétt is, hogy az anyja csináljon kakast, mert azt ? nagyon szereti. Otthon aztán elb?csködte, hogy milyen hülyék a magyarok, hogy még anyanyelvükön se tudnak. 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.11.26. @ 11:10 :: Vandra Attila
Szerző Vandra Attila 729 Írás
Fő foglalkozásom minden lében kanál. Vegyészmérnöki diplomával sok mindennel foglalkoztam, a legkevésbé a mérnöki életpályával, amelyet otthagytam, miután két évet lehúztam a feketehalmi „színes pokolban.” Azóta főállásban kórházi biokémikusként dolgozom, de másodállásban tanítottam kémiát, biokémiát, fizikát, vitatechnikát és kommunikációelméletet. Önkéntes „munkahelyeim” és hobbijaim még színesebbé teszik a foglalkozásaim palettáját. Számomra meghatározó volt a vitamozgalommal való találkozásom, mely után dominóeffektusként következett a meggyőzéselmélet, pszichológia (tranzakció-analízis) matematikai és pszichológiai játszmaelmélet, neveléselmélet, konfliktuskezelés… lehet valami kimaradt. Hobbijaim: a főzés, természetjárás, utazás, fényképezés, történelem, nyelvészet, az unokázás, és ja persze, szinte kihagytam: az irodalom! Maximalistának tartom magam, amihez fogok, azt szeretem jól végezni, de nem vagyok perfekcionista. A tökéletességtől hidegrázást kapok. Hiszem, hogy egy írónak nem az a szerepe, hogy tükröt mutasson a a társadalomról. Arra ott vannak a hírműsorok. Sokkal inkább az, hogy elgondolkoztassa az olvasót. Egyes írásaim “befejezetlen” , nyitott végével pont ez a szándékom.