Rácsai Róbert : A fűzfa

Szememben legszebb a szomorúfűz,
alatta mélyen alszik a mező,
a tövénél halkan pattog a tűz,
mellette büszke fekete fenyő.

Szememben legszebb a szomorúfűz,
alatta mélyen alszik a mező,
a tövénél halkan pattog a tűz,

mellette büszke feketefenyő.

Szelíden szisszen az éji szellő,

bájosan bujkál ágai között.

Magányos rétet rejt el az erdő
fáradt falvak és városok fölött.

Hold hűvös fénye, varázs-fehére
– levél fonákján ezüst foglalat –

erős cérnával ereket fércel,
színére mintáz mélyzöld árnyakat.

Fű a fekhelyem, fa az otthonom,
védőn oltalmaz vékonyka ága,

altatódalát halkan dúdolom,

s betakar békés lombkoronája.

Fél a fűzfa. A csendet siratja
– tiszta könnyeket hullat kezemre –
lentről felhallik egy harang hangja,
zaj s nyüzsgés: nyugalmat temetnek.

Legutóbbi módosítás: 2019.07.08. @ 15:25 :: Adminguru

Szerző Rácsai Róbert 171 Írás
1971. február 6.-án születtem Veszprémben, azóta is itt élek feleségemmel és két fiammal. Angol nyelvet tanítok. Verseket, esszéket írok, 2016-ban jelent meg első verseskötetem Séták Fiaimmal címmel. Korábban folyóiratokban, antológiákban jelentek meg írásaim. Emellett főleg ír költők, írók verseit illetve drámáit (Oscar Wilde, Joseph Mary Plunkett, Pádraic H. Pearse, W.B. Yeats, stb.) fordítom. Fordításaim egy része megtalálhatók a Magyarul Bábelben c. honlapon.Több megjelent különféle folyóiratokban, újságokban, néhány Yeats versfordításom pedig az EFACIS nemzetközi kiadványában is szerepel (Leuven, 2015). Jelenleg egyfajta történelmi regényfélén dolgozom. Hobby: nyelvészet, Tolkien nyelvei, íjászat, ásványok, olvasás, írás, filmek... sok minden.