Jószay Magdolna : Szeptemberi sóhaj

…húrjaira leszáll
és súlytalan megpihen
a búcsúzó nyár…

 

 

 

Hosszúra nyúlt
szeptemberi árnyak
húzódnak a fák
lombsátrai alatt,
sóhaj-szelíden
hozzád vezet
a gondolat,
mert már
lelkem békéjébe
beleálmodtalak.
Elcsitult szívem
mélázó lantjáról
hallgatom
édes dalunkat,
miközben
húrjaira leszáll,
súlytalan megpihen
a búcsúzó nyár,
nesztelen-csendesen
díszíti fel
egy megcsillanó
ökörnyál.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Jószay Magdolna
Szerző Jószay Magdolna 210 Írás
Nyomdász voltam sokáig, jelenleg kiadóban dolgozom szerkesztő-tördelő-korrektorként. Nagyon szeretem a verseket, magamat ösztönverselőnek mondanám, ugyanúgy előfordulnak szabad- és prózaversek nálam, mint versszerű gondolatok, rímesebb versformák. Témáim főleg emberi érzésekről, emberi kapcsolatokon való meditálásokról, de természetről, családomról, macskáimról ugyanúgy szólhatnak. Egy könyvem jelent meg, Aranygondolatok címen, mely saját eddigi életem olvasmányainak zöméből kézzel kiírt - eddig még más által ki nem gyűjtött - majd nyilván beszedett, betördelt gondolatok gyűjteménye. Az Index Fórumon van Gyöngyszemek, kavicsok, aranygondolatok c. irodalmi topikom, melyet 1 éve nyitottam Bűvössárkány nicknéven. Amatőrként verselek, azt tartom, könnyebb elviselni örömet, bánatot, fájdalmat, tragédiát, ha ezeket az érzéseket kiírjuk magunkból.