Nap: 2008.07.23.

…csend volt és értettük: az álmokat ne hagyjuk felbontatlan újra elveszni! Ahogy rám néztél,ahogy visszanéztem,csak hallgattunk –és olyan egyszer? volt minden.Szemedben láttamegy lehetséges múltat,mit újraálmodtunkélénk-elevenen,csend volt és értettük:az álmokat ne hagyjukfelbontatlan újra elveszni!Már mérlegeltünkhagyományt, h?séget –mi már nem fogunkvilágot váltani.Magyarázkodástegyik?nk [… Tovább]

  Válaszra várva   Hogy érzed magad miközben, Vágyad tovaszáll a széllel, És halk hangod nem hallják, De te csak beszélsz az éghez?   Mit érzel mikor az es?csepp, Arcodba vág egy üzenetet, És sikoly nem jön bel?led, Csak egy [… Tovább]

Kovácsics Jutka emlékére -27 évesen hunyt el   Örök gyász   Régen elmentél, mégsem feledlek, Minden nappal jobban kellesz. A hangodat, a jóságodat és a szíved, Mindent elvettél és elvittél t?lem.   Emlékek maradtak nagyon fáj, Még látom, ahogy az [… Tovább]

Nem! Az én nevem hagyd!Nem véd meg a gonosztól,er?t sem ad. Nem! A nevem nem szent.Csak kérdezd meg ?t. Nekiátokként zeng. Nem! Az én nevem hagyd!Ne vedd hiába szádra! Csakez maradt.

…        Nem Te voltál    Ki rám találtál    Csak arcodon a mosoly    Mely hozzám ért    S most életem    Nélküled,    Hideg nyári szél…   

Életre kelt játék Papírra vetett bet?idet,Szél kezével hozod nekem.Szívom magamba a sorokat,Méreggel itattad a lapokat. Szóltál, játsszak veled,Hogy vágyad bennem,Lobogó t?z legyen. El?ástál halott jöv?dnek,Keresed boldog jelened.A múltad régen meghalt,Nem vagy magaddal. Szóltál, játsszak veled,Szavaid nem érintettek,Elhagytalak, elmentem! Elvittem a [… Tovább]

  Megörökölt h?s templomunk büszke boltívei alatt keresem kuporogva a szimmetriát. Múltat az attól különálló más id?kkel forgatom: türelemmel a melyik-melyikéhez ill? darabot. Fényes f?zfa foglalja legkedvesebb helyét a tér közepén, éppen ahogyan kell. (Béla jó királyunk szíve) Felette fut [… Tovább]

– törmelék – most valódi a térben a kép végre látom szemedben a világot még sem értem ezt a kívül-belül kifeszített mozdulatlanságot.

  TALÁLKOZÁS   A császárral futottam össze bazársoron, kérdezte hogy élek, s míg válogattunk a polcokon, ? kenyeret, én a morzsát , gondját szürke tétlenségnek minek mondtam volna el, egy császárt úgysem érdekel, hogy élnek leszakadt alattvalók.   Egykor jó [… Tovább]