Nap: 2008.07.29.

Ifjak! Ti négyen,Mytra néven! Hangszerekkel kezetekben, Lelketekben vidám kedvvel, A világot így szeretve, Szívetekben dalok születnek.   Hangjegyek víg kavalkádja, Rajongók vad sikoltozása, Dobhártyák szinte szakadása Ez az, mi éltet benneteket.   Dübörg? hangok, színes fények… Ett?l lesz élet nektek [… Tovább]

  Éjjel ?rzöm álmodat   Szavaid, ne vigye el a szél, Még ki sem mondtad felém, Gondolataidban veled vagyok én, Ott ?rzöm sóhajod melegét.   Álmaidban mosolyt hoz az éjjel, Ágyad mellett ülve nézlek, És hogy festménye csoda legyen, Éberen, [… Tovább]

…bár meg?rizhetnénk egy ideig még e csillámló aranyport. Miért látomáltalad küldöttártatlan rózsáidüde szirmai közötta szomorúságot,s képzeletemmiért tükrözszirmokba rejtettpillantásodons?r?, borongósbánatot?Bearanyoztadezt a nyári napot…bár meg?rizhetnénkegy ideig mége csillámló aranyport.

…     búcsú reszket? száronvérvörös rózsa szirmokbúcsút intenek ?szi es? ?szi fák sírnakaranysárga ágakonapró könnycseppek köd fáradt napsugármagányossan botorkál párában alszik

Nem is egy *   A Sok Kis apró Tűszúrások Amiket kaptam Amiket adtam Most újra fájnak   Sok V o l t Közöttük Nem is egy Ódon, bolondos, Rossz poén És – mit tagadjam   Volt Amit Igenis Akartam. [… Tovább]

    Felfeslő szál végével játszadozó, magát újra és mindig újra felbontó gondolat réved   vissza ugyanabba a hangtalan táncba ahol aranyból kerített nekünk szobát a fény   te meg én   ritka virágokat szórtunk egymásra, hátha Istennek gazdag oltára [… Tovább]

  Egy asszonyról   Volt egy asszony, Szép és kedves. Mindig vidám volt, És kicsit csendes.   Szerette a nótákat, Sokszor énekelt. Szerette a virágokat, Boldog volt az élete.   Néha olyan volt, Mint egy kamasz. Bolondos, szétszórt, És nagyon [… Tovább]

  Nekem ne az istenek mondják meg, milyen a csendek közt megroppant üvöltő élet, hisz én csak játszani jöttem egykor szárnyak nélkül, némán. Ne a zajtól feszüljön húsomban az ín, hisz úgyis fáj… fáj ami volt, ami nincs… hiába jöttem [… Tovább]

Üde zöld lombok s bagolylakta ligetek völgyében,hol sárga nárcisz virít, korhadó ébenfa éled,és érc-pajzsos h?s-bajnokok elporladt teste pihenellenség vérét?l ázottan, hol repülve sieta Földet megkerülni égi lovain Hélioszs kíváncsin nyújtja fejét a sok virág: lila s piros,e pompás táj kulcsa [… Tovább]

  A régen látott     Éreztem, itt van a közelben, Figyeli minden lépésem. Várta a percet… A végs?t? Az els?t? Nem hagyott kitér?t.   Csak pár apró gondolat, Hallotta néma szavaimat. Várta a percet… A végs?t? Az els?t? Rég [… Tovább]

  ILLÉS SZEKERÉN ÉN IS         Illés szekerén a fény vagyok, nézd, hogy ragyog sok bamba mondatom, hagyom kápráztasson kocsist, lovat, semmi alázatom mára nem maradt. Illés szekerén a t?z vagyok tisztára moslak, mert lángolok, ijesztelek, mert [… Tovább]