George Tumpeck : Rap

Nyomtatás

Rap

Ember, ki alszol, és álmodva ébredsz,

csukott szemeddel keresed a szépet,

bármerre indulsz, a falakat látod,

megoldást kutatod, de mástól várod.

Szemed kinyílik és riadtan nézel,

görcsösen kapaszkodsz remegő kézzel,

reggeli kávéd a szőnyegre csorog.

Ébred az asszony, a kutya is morog.

Melóba érve csak azt veszed észre,

hiába köszönsz, de nem vesznek észre,

mindenki rohan, a főnök is álmos,

munkahely után a tied a város.

Irány a kocsma, a féldeci vár rád,

ha volna pénzed a cehhet is állnád.

Haverok fizetnek, piás barátok,

még egy féldecit, sörért kiáltok.

Asszony is megjött – gyere már haza! –

korbácsként csattog az utolsó szava.

Üssem vagy menjek, ez itt a kérdés,

a haverok előtt van-e megértés.

Otthon csendesen magamba szállok,

vacsora után az ágyamba mászok.

Újra álmodok sokat és szépet,

de reggelre felejtem az egész képet.

Ember, ki alszol, és álmodva ébredsz,

csukott szemeddel keresed a szépet,

bármerre indulsz a falakat látod,

megoldást kutatod, de mástól várod.