P. Tóth Irén : Ima – Jan Lulu Stern

– fordítás –

Uram, kérlek, fordítsd arcodat felém,hogy láthasd alázatos hívedet,gondokkal küszködve, sóhajok tengerén,tehetetlenül, akár egy kisgyerek.

 

Életem olyan lett – emlékeimből nézve -mint temetés napján gyász fátyla ha száll,fojtó köd szorított gyermekként, felnőttként,menekvést nem tűrő, sötét ködmadár.

 

Elmúlást vártam, vagy békés, agg életet,nem félve sírgödörtől, nem vágyva semmire,most is – akárcsak régen – pofonok helyét érzem,és szidalmak kísérik végig életem.

 

És – akárcsak régen – ma sem védelmez senki.Kis céltábla lettem, mit telibe talála világ összes sara – marni és kínozni,keserű sorsom kín-pokolba zár.

 

Menekvést kerestem kanyargós utakon,vagy tiszta ösvényen valami valót,elóttem ólommal zárultak lakatokmindig – ma is -, mint eddig annyiszor.

 

És, hogy ne láthasd alázatos hívedmegtörve, sírva, sóhajokkal tele,tehetetlenül, mint egy gyermeket:Uram, fordítsd el arcod másfele!

 

És hogy ne láthasd alázatos hívedtudva, elpazaroltál annyi évet,fordulj el, Atyám, ne nézz a szemembe,ne lásd, milyen egy összetört élet!

 

 

—————————

Rugăciune

Intoarce-ti , doamne , fata catre mineSa vezi din plin pe robul tau umil Sa-l vezi ingindurat , plin de suspineSi neajutorat ca un copil .Aducerile-aminte mi-arata a mea viataCa pe-un zabranic negru-n zi de-nmormintareCopil , tinar , adult ma vad mereu in ceataO ceata deasa , neagra si fara de scapare .Am asteptat sfirsitul sau batrinetea calmaNesimtitor in groapa sau fara de dorinteDar , ca-n trecut , si-acuma o palma sau sudalmaMa insotesc pe drumu-mi cel plin de suferinteSi ca-n trecut si-acuma sint fara aparareO tinta minuscula dar nimerita-n plinDe tot noroiul lumii , ce ustura si doareSi iti preface viata intr-un amar destin .Mi-am cautat scaparea pe cai intortocheateSau pe cararea dreapta a recei judecatiDar usile-au ramas in fata-mi ferecatePecetluite trainic , acum ca-n alte dati .Si sa nu-l vezi pe robul tau umilInfrint , indurerat , plin de suspineSi neajutorat ca un copilIntoarce-ti , doamne , fata de la mineSi sa nu-l vezi pe robul tau umilSi sa-ntelegi ca-i irosit o viataDe om batrin , de-adult si de copilIntoarce-te , parinte , si nu-l privi in fata .

 

Legutóbb szerkesztette - P. Tóth Irén
Szerző P. Tóth Irén 202 Írás
Én Szemeim - csukott ablakok, pilláim - leeresztett függöny. Füleim - süketté lett falak, életem - csendbe burkolt börtön. Nem mondhatom el senkinek a titkot... Ne tudjon rólam senki, semmit. Született, élt, meghalt - talán csak ennyit.