Both Péter (Peth) : Játszd újra Sam!

 

Játszd újra azt a csodás dalt!
Ami akkor, annyira felkavart

Emlékszem, tavasz volt, egy erzsébeti utcán
A toronyházak alatt a szerelem talált rám.
Az akácfa virága illatát szórta szét,
A lelkem még elhitte az ezernyi szép mesét
 
Játszd el újra kérlek! Ugyanolyan szépen,
Hogy lássam a fényt ártatlan szemében.

Álldogált egyedül, majd lassan felém lépett,
A  pillanat örökre a lelkembe égett.
Nem szóltam hozzá, nem volt mit mondanom,
Derekát boldogan ölelte két karom.

Játszd újra azt a csodás dalt nekem,
Hogy most is ugyanúgy dobogjon a szívem.

 

Akkor ott valami mindörökre eld?lt.
Az ölelésb?l csók lett, a gyermekb?l feln?tt.

Arcunkra rajzoltak az évek ezer ráncot,

És együtt lejtjük  most is a végtelen táncot.

Játszd újra ugyanúgy, ne hagyd abba soha,
Ne csípje szememet a magányos út pora.

Hideg téli szél borzolja a hajad,
Mellettünk a málló, kopott, szürke falak.
Lelkünkbe újra tavasz illat hatol,
Fejemben  Sam hangja  egy régi dalt dalol.

Ugyanúgy, mint régen-megigéz a hangja,
Eltemet a mélybe és repít a magasba.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Both Péter (Peth)
Szerző Both Péter (Peth) 95 Írás
Üdvözlök mindenkit! Nagyon szeretem a verseket.Olvasni és írni egyaránt. Nem csupán a mondandója, de a formája miatt is.ÃÅgy gondolom, hogy a vers, tulajdonképpen egy "állapot", amelyben benne vagyunk amikor írjuk, vagy olvassuk. Mert a vers valódi jelentése, mindíg az adott helyzettől és lelkiállapottól függ.