Ecsedi Éva : Gyertyaláng

Hétlakatra zárták a Napot,
álomba merültek a tegnapok.
A falióra sem üti id?nket már,
mutatója éjfélen áll.

Titkot suttognak félve,
s a csendben osonó árnyak képe
sötéten lebeg…
Fák leveleir?l hideg könny pereg.
Temet?kert vadgesztenyefái alatt,
sírok közt, ?szi szél jajong.
Gyertyaláng…
– mint apró lélekláng
mutatja a holtak otthonát.
Most nem megyek oda,
majd tavasszal viszek nekik orgonát.

Fáradt vagyok.
Ólomlábakon cipelem
magamba fojtott bánatom.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:43 :: Ecsedi Éva
Szerző Ecsedi Éva 56 Írás
Mottóm: "Az ember itt kevés a szeretetre. Elég, ha hálás legbelül ezért-azért; egyszóval mindenért. Valójában két szó, mit ismerek, bűn és imádság két szavát. Az egyik hozzám tartozik, a másik elhelyezhetetlen."