Bonifert Ádám : A leltárt lezárva

Lépéseket  törve
mégis és máris,
kapaszkodni  körbe,
ha köt tagadás  is,
felhasított burkot
lihegve nyalni,
cseppenként lecsurgott
vízben megmaradni;
ráhajolni lágyan
ostoros vállra,   
fagyasztó magányban
a leltárt lezárva;
terpeszteni végül
összezárt kezet,
utolsó ínségül
fogyó emlékezet
rácsain kihullva
elkopni halkan,
csodára hangolva
csodátlan korunkban.

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:43 :: Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.