Vers

HATÁRON

  Futásra kínzott lábainkbangörcsbe fagyott a pesti nimbusz –öszeszorított sárga szánkbólfagyba lehelt a néma himnusz – es?t?l cuppogó barázdáksarába sírt a barna bakancs,s jajunk dúlt rettegésbe zártak,a pisszenések "csöndbe …! …hallgass!""Aztán most merre?" – Messzi fényponts egy erd?sor. …"Talán az [… Tovább]

Vers

KEGYELEM – rekviem egy maroknyi bolondért –

Ijf. Endrey Árpád, “Muki” , általános iskolai tanuló emlékének                                           SZEMÉLYEK:                                         HERNYÓTALPAS                                        A HANG                                        ELS?HALOTT                                        MÁSODIK HALOTT                                        DAVAJGITÁR                                        A FIÚ                                        A LEÁNY                                        ÚTSZÉLI FA HERNYÓTALPLAS: csusszanjanak és nyikorogjanak   és szusszanjanak és csikorogjanak      és csakazértis mennydörögjenek         a di?cséges nagy [… Tovább]

Vers

Kamaszkor

* Állsz a tükör előtt, nézegeted magad. Míg simogat a napsugár, megigazgatod hajad. Aranytincseid szemedbe hullnak, kéklő csillagokat takarnak. Csendben figyellek a sarokból s úgy érzem, te magad vagy a Nap. Ha látod, hogy nézlek, durcásan fordulsz el, magamban mosolygok, [… Tovább]

Novella

SYZ 145

  B. Kovács egyenletes tempóban haladt az A2-es beköt?út sima szakaszán. Vezetés közben egy kicsit nézel?dött: figyelte a lehulló levelek spirálszer? útját az aszfalt felé, majd megbámulta a félig csupaszon maradt fák égbe nyúló, fekete csontváz-karmait, ahogy szinte karcolják a [… Tovább]

Vers

ÜVEGHEGY

            Milyen üveghegyen mész át, hol nincs árnyékod, hol lenyom a mélység, az ismeretlen önmagad?   Milyen üveghegyen mész át, hol minden kristály te vagy, hol önmagad kergeted, és visszhangoznak a falak?   Milyen üveghegy az, honnan [… Tovább]