Rozmaring Péter : A Fiú….

A fiú, akinek két anyja volt.

A fiúnak, akinek két anyja volt, nem volt egy apja sem. A fiúnak volt egy igazi és egy valódi anyja. Az igazi a szívében élt, a valódi a szomszéd szobában. Az igazi megszülte, a valódi befogadta. Az igazi szép volt és jó, a valódi szerette és tör?dött vele.
A fiú, akinek két anyja volt, kerékpározott az utcán. Két keréken gördült, két lábbal nyomta a pedálokat és két házsor ölelte az utcát, amin gurult.
Egy apát keresett, apából csak egyet. El?re ment, egy irányba. Egyenesen tartotta a kormányt, és szélsebesen tekert, mint aki utol akar érni valakit. Lehagyta a haverokat, egy haver sem tartott vele. Ment csak magában, magányosan ment.
Férfiakat látott, apákat, apákat látott és fiúkat, akik apjukkal mennek. Mentek a fiúk az apákkal, mentek a focipályára, kettesben mentek. Mentek és odaértek, odaértek és labdát rúgtak, szaladtak és örültek, kapták és adták a gólt.
A labdák hazagurultak, rúgták a fiúk, a fiúk rúgták az apáknak, az apák pedig visszapasszolták.
A fiúnak, akinek két anyja volt, voltak igazi és valódi barátai. Az igaziak elfogadták és vágytak rá, a valódiak tör?dtek vele, és elhívták, hogy jól érezze magát. A fiú, aki hagyta, hogy érezhesse magában a jót, jól kezdete magát érezni. A jó kezdte érezni a fiút, és nem engedte el.
A lány, kinek három anyja volt, sétált a parkban. A parkban sétált, három anya kísérte. A lány egy fiúra lelt, rátalált egy fiúra, akiben alig volt élet. A fiúban sétált az élet, sétált céltalan, mint a lány a parkban. A lány megragadta a fiút, három anya karja tartotta kezében. Karban vitte, kézen fogta, felkapta és megragadta, érezte, és jól érezte, és nem, nem engedte el. Vitte, vitte, messzire el, anyátlan apátlan messzeségbe.
A fiúnak, akinek volt két anyja, már csak egy lánnyal élt, élt egy lánnyal, aki neki a minden volt, a lány volt a mindene. Gyermekük született, a lánynak és neki, született egy fiúk.
Kerékpározni mentek, hárman mentek, mez?kön és erd?kön át hajtottak, áthajtottak minden hegyen.
Egyszer a fiúk, akinek volt egy anyja és egy apja, nem ment velük. Nem ment velük kerekezni, mert mesélt. Mesélt és nem kerekezett, nem ment velük, mert elmondta a fiú történetét nekem, a fiú történetét, akinek két anyja volt.

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 10:14 :: Rozmaring Péter
Szerző Rozmaring Péter 17 Írás
Hah!Tudjátok, sok mindennek gondolom magam, és talán ti is gondoltok rólam egy, s mást, de a való egyszerű, ha jól nézed, és miazmákos, ha hétköznapi szemmel.