Lucskai Vincze : Fa gyökerén a fejsze

kumrán tekercsét tele írtam
és csak haldoklott a tenger
esszénus szemekkel
míg b?re aszalódott
szavakat görgetett a szél
a puszták sárga fodrán
kuporogtam
s feleztem id?t
táncoltak rajtam sánta hangjegyek
turbékoltak
s én csak etettem

fa gyökerén a fejsze

vitorlát vontam
korhadt árbócát
szélt?l szélig vonszoltam
gályák a határon
menetelnek
menetelnek
sikoltott szennyes álmom
s pelyvát gy?jtögettek leborotvált angyalok

már megint citeráznak
citeráznak

aprók a sirató asszonyok

Legutóbb szerkesztette - Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...