Enciklopédiát készített Szabó Dezső íróról, a két világháború közötti szellemi élet egyik legvitatottabb alakjáról Szőcs Zoltán; a Kairosz Kiadónál megjelent kötetet 2012. január 12-én este mutatták be a Magyar Írószövetség budapesti székházában a szerző jelenlétében.
Szőcs Zoltán a könyvbemutatón elmondta: másfél éve merült fel a könyv gondolata, bár a mű az elmúlt harminc év gyűjtésének foglalata.
A szerző elárulta, nem szándékozott monográfiát írni, mivel három mű már született Szabó Dezső munkásságáról. Azért választotta az enciklopédia műfaját, mert tudomása szerint még egyetlen magyar íróról sem született ilyen jellegű munka. Mint fogalmazott, reméli, műve megkerülhetetlennek bizonyul a Szabó Dezsőt kutató bölcsészhallgatók körében.
Szőcs Zoltán a kötet nyelvezetét a publicisztikához hasonlította, ugyanakkor úgy vélte, műve „pozitívan elfogult”. Leszögezte: Szabó Dezső bizonyos gondolatai máig korszerűek, szerinte Az elsodort falu szerzője mára a klasszikusok közé sorolandó, példakép lehet „a hazához való viszony milyenségében”, valamint az általa képviselt szolidaritásban, műveltségében is. Szőcs Zoltán kitért arra is, hogy egy időre abbahagyja Szabó Dezső kutatását, és az életrajzi művére koncentrál, amelyet az idei Ünnepi Könyvhétre szándékozik megjelentetni. A műről Bíró Zoltán irodalomtörténész mondott laudációt, szerinte Szőcs Zoltán könyve műfaja ellenére olvasmányos, „szellemileg sziporkázó”, megemlékezik Szabó Dezső életének komor és „kacagtató” pillanatairól is.
Az irodalomtörténész kitért az író nehéz jellemére is, ugyanakkor úgy vélte, Szabó Dezső „nagyobb lélek volt sok kortársánál”.
MTI
„Kissé szokatlan enciklopédia ez: egyetlen ember írta egyetlen emberről. Ha valami nem tetszik benne, könnyű megtalálni a felelőst: vagy a szerkesztő, vagy a tárgya tehet róla. S mert enciklopédiának sem feltétlenül nevezhető, inkább elmondom, hogy még mi nem ez a könyv: nem monográfia, nem bibliográfia, nem kronológia, nem nomenklatúra, nem breviárium, nem műelemzés, nem sajtótörténet, nem történelem, nem idézetgyűjtemény, viszont mindenből egy kicsi. Valójában kézikönyvnek szántam azok részére, akik szeretnének eligazodni a Szabó Dezső-kontinens végtelenségeiben. Afféle szellemi kalauz ez, s mint az útikönyvekben általában persze nincsen benne minden. De sok minden benne van, amire esetleg szüksége lehet az utazóknak, „hogy méréseket eszközöljenek a Szabó Dezső-tengerben: milyen mély vizei vannak, mi a flórája és faunája, milyenek viharai és napsütéses napjai” (ÉL II. 552.). Olyan vademecumféle: minden, amit Szabó Dezsőről tudni kell.
Kénytelen voltam megírni: fogynak az évek, és rossz gondolni arra, hogy négy évtized Szabó Dezső-kutatás esetleg velem együtt elenyészik. Így talán megmarad valami.”
Szőcs Zoltán
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:38 :: H.Pulai Éva
