csak belül, ahol akarnok nyalja
Mottó: „Amire valaha rálök?dtél, s az amir?l
Egykor majd kivesznek, nem kérdeznek”
Petz György: Út-vers
passzív mint az óra súlyos mutatója
rajta csüng húzza mint harangot
fut lefelé az élet ólom-súlya
s mégis akár ködbe állítana ott
magányos faépítményt harangtornyot
húzzák a harangot a forma kiégett
megdermedt bronz zöld patina
csak belül ahol akarnok nyalja
réz-fénnyel felesel a sötétséggel
körülhajtja a kóbor id? s lefárad
eljön az éjfél takarással
mint testedet kórházi leped?
vagy vastag fekete m?anyag
fólia vagy deres nagykabátod es?
s kíváncsi szemek ellen hanyag
a pusztulás mégis vonzó
várod történik-e veled is hasonló
Legutóbbi módosítás: 2010.12.04. @ 09:00 :: Radnai István
