Lucskai Vincze : Tornyok, ha görbítik utamat

tornyok ha görbítik utamat
keréknyomban csobban
ködbe fojtott kolomp
halk zabolája
s befog ölel?n
galambdúcok búgó kupolája

tövében guanó porlik
kallangó nemere szitálja
régi léptek nyomát
tömjénezi vele a hargitát
vezekl?k ruhája
isten templomában

ábel csuhában

s?r?bb egyre s?r?bb rengetegje
hamut szór fejemre

kaptélyt ácsolok
faragom ívét jövend?nek
s ha rám tárod majd ablakod
én fáradtan
belé suttogom
lelkemet

gólyafészek zöldell
a korhadt kopjafán

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 10:42 :: Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...