Üzenetek

*
üzent még barnán
benne az egész világ
már rezdületlen

*
magányos az éj
fényt oltott az utolsó
szentjánosbogár

*
elült a vihar
letépett nyírfa ágon
egy hajnalmadár

*
végtelennek t?nt
porán szomjazó léptek
még kísértenek

*
lebukott a nap
a portula szirmokon
kuporgó imák

Szerző Lucskai Vincze 200 írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...

4 Komment

Hagyj üzenetet