Pierre atya tántorogva csodálkozott azon az egyszerű, számára harminc éves léte alatt, pincemesterként is megfejthetetlen rejtélyen, mi az Úr kegyelméből buborékozik újra meg újra a már kiforrt újbor a hosszú nyakú palackokban úgy, hogy azokat időként széjjel is veti.
– Egész életem alatt azon fáradoztam, ne legyenek buborékok a borban, ne robbanjon szét valami ismeretlen erőtől a flaska. Jó, mondjuk az utóbbit megoldottam angol, sötét, hosszú nyakú palackokkal, de azokkal is előfordul, széttöri őket valami ellenállhatatlan hatás.
Talán én alkalmaztam először a világon hosszú parafa dugókat a nyakukkal előre, ferdén beállított palackokhoz. A dugókat lekötöttem viaszba mártott cukorspárgával, és most, ahogy az egyikhez rázogatás végett hozzányúltam, hát, úgy kilőtte a bor a dugót az orrom tövéhez, hogy csillagokat láttam.
Az arcom, az ornátusom mellrésze merő seprő lett. Mindazonáltal – minthogy nyitva felejtettem a számat -, oda is jutott az édeskés, pezsgésben lévő nedűből. Mondhatom, így, a nyolcadik próbálkozás után, amelyek végkimenetelét már tudatos kóstolgatásnak nevezném, arra gondolatra jutottam, nem kellene-e a több mint tizenöt éves háborúmat a buborékok ellen a Hautvill-i (ovil-i) békekötéssel lezárnom?!
Nem, ezt a döntést én egyedül nem hozhatom meg! Meg kell kérdeznem bencés rendtársaimat, akikkel a perjel elé járulhatunk javaslatunkkal! Én állítom, „a csillagokat iszom” amikor ebből a buborékos borból kortyolgatok. Hiszen, a gyertyák áttűnő fényében valóságos, világító gyöngyöcskékként ragyognak a borban felfelé igyekvő buborékok, és mihamar könnyű mámort hoznak.
Mindez 1668. december 14-15-én történt, amikor a rend áhítatban, de a jó ételek és italok tekintetében is karácsonyra készülődött. (a karácsony is kulcsszó lesz!)
(Ennek az éppen december idusán megesett malőrnek történetünk folyamán refrénszerű következménye lesz.)
Franciaország az addig jelentéktelen, legészakibb borvidékén, Champagne tartományban – még néhány, a frater Pierre Perignon által bevezetett újítás után -, megszületett az első, igazán pezsgőnek nevezhető borital (már Perignon előtt is ismert volt a jelenség és a habzóbor, amit inkább „selejtnek” tekintettek!).
Így esett meg, hogy a Pinot Noir-ból, Pinot Meunier-ből és Chardonnay-ből házasított, fehér pezsgő Dom. Pierre Perignon dmain név alatt világvédelmet kapott, és a Statue Dom Pérignon, Avenue Champagne Moet et Chandon (Pincészet), 18 Avenue de Champagne, Épernay. Grand Est-en szoborként tekint az új idők pezsgő fanjainak behódoló seregére.
A házasított szőlőfajták közül kettő kék, a pezsgő mégis fehér. Ez is Pierre atya találmánya.
A Paratölgyek kérgéből évente manapság több milliárd, különféle dugó készül. Pierre atya nem sejthette, mekkora karriert fut majd be az általa kiváló célra használt, sok próbálkozás után preferált parafa dugó.
Ez a hétköznapin közönséges kis alkalmatosság igazán „megérdemli”, tekintve, hogy annyi örömöt, bánatot, vidámságot, tragédiát okozott, ha áttételesen is, az embernek, hogy itt és most megalapítsuk a Nemzetközi Dugódíj I., II., III. fokozatát.
Senkinek ne legyen kétsége, a Dugódíj I. fokozata – életműdíjként – Dom. Pierre Perignon XVII. sz.- i bencés szerzetest illeti meg!
*
Második helyezettünk – furcsa módon – szintén a XVII. sz. – ban élt, és mondjuk úgy, őkelme históriájának egyik, talán legjelentősebb csúcspontja ugyancsak december legközepére, karácsony előttre esik, méghozzá a pezsgő felfedezésének évében.
Hősünk a korabeli franciák és más nyugatiak békés pezsgő iddogálása helyett, a Közép-Kelet-Európa-i török háborúkkal, birtokperekkel, gyermekek szapora nemzésével volt elfoglalva. Ha a költő Zrinyivel nem is veheti fel a versenyt törökverésben, de mindig ott látták annak oldalán viaskodni.
Erre az előbb vázolt történelmi csúcspontra majdnem nem kerülhetett sor. Ugyanis a magyar csapatok a hódoltság területén éppen Kanizsa vára felé igyekezetek, amikor Berzence „erősségét” kikémlelendő, díjazottunk, kellő elővigyázatosság nélkül, az ottani várárokban őgyelegett, és a csekély erőt képviselő váracska faláról, „czélba vették, és «ha csak Isten végtelen irgalmát nem gyakorolja velem, – úgymond – az a nap bizonyára éltem utolsója lett volna.»” (1664, Brezence ostroma: egy ágyúgolyóbis repülvén a’ várból kalapját elsuhintotta).
Hála Istennek, nem a fejét. Így aztán III. Ferdinánd utódja, Lipót fia, aki papi tanulmányokat végzett, és akit apja magyar királlyá koronáztatott, igaz nem örökös jogon, I. Esterházy Pált, 1668. évi deczember 14-kén (amint mondtam, karácsony előtt!) az éjszaknyugati – morva – határ főkapitánya (bányavidéki és Dunán inneni főkapitány”-nyá nevezi ki).
Esterházy gróf ennél feljebb is viszi: „gróf Esterházy I. Pál, 1684-től birodalmi herceg.
A Dugódíj II. fokozatát azonban tőlem nem a főkaptányságával, nem birodalmi hercegségével, hanem az által érdemli ki, hogy unokahúgával, Esterházy Orsolya – akit tizennégy évesen vett feleségül, és aki negyvenegy évesen halt meg –, tizenhét gyermeket nemzett (nyolc gyerek érte meg a felnőtt kort, de mind rövid életű volt). Nem sokkal „járt jobban” hercegünk Késmárki Thököly Évával (az egykori erdélyi fejedelem húga), akitől hét utódja született, akik közül csak kettő érte meg a felnőtt kort. Viszont a házassággal hatalmas birtokokhoz jutott.
Mindezek ellenére mind ő, mind nejei, megosztva, a huszonnégy utódért jogosan birtokolják magas kitűntetésemet.
Ha némely olvasóm úgy véli a II. díj oda ítélése kissé frivol, akkor kimondottan igazat kell adnom neki.
*
Nos, igen. Ki kell osztanom a III. díjat is!
Be is ugrunk a XXI. sz.- ba.
A Dugódíj III. fokozatát tőlem Karácsony Gergely Szilveszter, történész, szociológus, politológus, egyetemi oktató (adjunktusságig vitte), politikus érdemli meg. Nem azért, mert a 19′-es Nagy Októberi Szocialista Választáson (2019. október 13-án), ellenzéki összefogással Budapest székes főváros főpolgármester lett, azért sem, mert Zugló önkormányzatának első embereként koordinálta az ottani parkolási ügyeket, hanem azért, mert ugyan, egy kissé epigon módon, mint közlekedéstudományi szakember is, aki aggódik a „közlevegő” tisztaságáért, és még egy bőrt le akar húzni az autósokról, be kívánja vezetni Bp. egy bizonyos területén a nem általam alapított dugódíjat.
Ha ezt a befejező penzumot egyesek túlzón politikai színezetűnek tartják, akkor nagyot tévednek. Itt csak szigorú tények szerepelnek, semmi degradáció, semmi Fidesz-es befolyásoltság!
Hogy mire használja Karácsony úr a dugót? Mindenki gondoljon, amit csak akar!
Legutóbbi módosítás: 2020.02.20. @ 11:56 :: Bereczki Gizella - Libra
