Vers

Kovácsműhely

A világ, akár a műhely, Benne a kovács a sorsom. A tűzbe tartott vasdarab, Az énem. Pörölycsapások, Miket egyenként mérnek rám, Minden gyors ütés az élet. Formálódok, alakulok S egy-egy szikra, ha lepattan, A kis leszakadó részek, Összeolvadva alkotnak Majd [… Tovább]