Ravasz Levente : Kovácsműhely

A világ, akár a műhely,

Benne a kovács a sorsom.

A tűzbe tartott vasdarab,

Az énem. Pörölycsapások,

Miket egyenként mérnek rám,

Minden gyors ütés az élet.

Formálódok, alakulok

S egy-egy szikra, ha lepattan,

A kis leszakadó részek,

Összeolvadva alkotnak

Majd egy teljesen egészet.

Legutóbb szerkesztette - Ravasz Levente
Szerző Ravasz Levente 57 Írás
Székelyföldön születtem, itt is élek.