Böröczki Mihály - Mityka : KÁRÓKATONA

Kicsi dal néhány sorban madarainkról:

 

Halat kutat minden lében,

törzsvendég a népmesékben,

még a víz is bóknak veszi,

ahogy színét, mélyét lesi,

hosszú testű, nyúlánk madár,

nincs ott öröm, ahova száll,

vizek menti fákon fészkel,

s ijeszt sötétzöld szemével,

gally a háza, belül tiszta,

így öli a fát a piszka,

s nagy étvágyát idők során,

megsínyli a halállomány,

hajtja ösztön,  vad szenvedély,

s húsz évet is eléldegél.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 14:59 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.