A sarokban pókháló lebeg,
zsírtól maszatos az ablak,
a falon, begipszelt hegek
között penészfoltok laknak.
Töredezett, kopott szélű csempe,
sárga foltos, tépett ágyhuzat,
tejben ázott zabkorpa és zsemle,
bátortalan étvágyú, bűzlő kárhozat.
Tisztelet és hála borítékba gyűrve,
halott érzésekre élők húznak mázat,
közben a valóság, sötéten szűrke
szenny, mocsok, undor és gyalázat.
Legutóbbi módosítás: 2018.04.02. @ 19:38 :: Ernst Ferenc
