Seres László : Összedőlt álmok

Az alap túléli a falakat…)))
Bebútoroztam emlékeiddel lelkem.
Elhagytál dacból avítt mód.
Jutott mindenhová, még maradt is
ütőkártyaként, ha szóba hoznád
múltunk – cserét ajánlva -, pár kacat
értéktelenné vált kedvenc holmi.
Olcsó csókok, fillér ölelések
szénaillatú elhamvadt tűzből.
Nincs már semmi, ami belakható.
Az igaz hamis, a szép rideg lett.
Összedőlt álmaink vegyes fala,
csak az alap nyújt még némi reményt
magamnak, hogy újra felépítselek.
(Kép: Internet)


Legutóbb szerkesztette - Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.