Csalódni-
Egészen, mert félig félelem,
félig pedig ember- nem
hiba.
Csalódom, ha a kemencét felváltja
a kocsi motorba sült pogácsa,
és az identitás zavaros kőolaj,
aki nem margarin
végül úgyis csalódik,
mert félig fél
és félig olaj.
Csalódom, ha a reggeli teám
nem dupla pontosjével írva
plécsuporból ihatom.
Ezért iszom kávét,
-de ha úgy tetszik, akkor KV-
amibe olykor tejital kerül,
és közben kigúglizott tehenet mutatom,
hadd lássa, mi hiányzik belőle,
ami nem jé vagy elipszilon,
nem is zsírtartalom vagy trendiség,
hanem az eredetiség.
Végül úgyis csalódik a tea,
megcsalják,
Népmesehős,
nem Superman,
sőt talentum sincs benne a nyitottságra,
hogy kérje a cigit,
ne csak kívánja.
Csalódni
Egészen, mert félig félelem
félig pedig ember.
Csalódni az emberben,
mert miért is ne.
Ritka állat, mégis tucatja ennedik hatványon
öli a világot.
Szeret irányítani, vezetni,
Kosztolányit játszani,
asztalfőre ülni,
nagyokat álmodni,
merengni az agy mocsarában,
tücsköt, békát kiabálni,
Nemes Nagyként érezni
és csalódni.
Végül úgyis csalódsz
egészen, mert félig üres a tejital
a kávé is elfogyott,
a tea meg elavult.
Csalódsz, mert ez természetes.
Minden természetes,
a csalódás is.
Te vagy az.
Sajnos.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:11 :: Nagy Egon
