M. Laurens : VAN AZ ÚGY…

M. Laurens
.
VAN AZ ÚGY
.
Van az úgy, hogy, néha
a mosoly is fáj az arcunk szegletén,
van az úgy, hogy az ember
lelkét mocsokba tiporja egy kretén.
Van az úgy, hogy meginog a lélek,
és világgá ordítaná, hogy: Látod? 
Magamra hagyottan sem félek!
.
Van az úgy, hogy a harag fáj,
– legszívesebben csak ölelnénk –
s hazudunk mégis magunknak,
félve, hogy a bizalom elszáll.
Van az úgy, hogy valaki
a társától őszinte szóra vágyik,
de félve hogy elveszítheti őt,
nem jut el, csak a hazugságig.
.
Van az olykor úgy, hogy 
a szellemnek teremteni kéne,
– valami szépet, valami jót –
mégis esztelen rombolás lesz vége.
És van az úgy is, 
hogy réges-régen feledni kéne:
mert az emberségbe vetett hitünknek,
máskülönben vége!
.
( Pest-Buda 2015. május 7-15.
.
A vers cím, szerző és a forrás megjelölésével, nonprofit céllal szabadon után-közölhető. 
A vers bárminemű átdolgozásához a szerző külön engedélye szükséges! 
Copyright © M. Laurens 2015 minden jog fenntartva!
Legutóbb szerkesztette - M. Laurens
Szerző M. Laurens 210 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899‚-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )