Biztató kilátások

Az ünnepi forgatagban kímélni kell a szerkesztőket:
csak a lényeget!

 

Szél ráncigálja a görnyedt rózsabokrot a kertre néző ablak alatt. Az asztal abroszán elárvult süteményes tálka, körülötte száradó morzsák pöffeszkednek.

Békés csend honol a szobában, mikor megreccsen a karosszéke. Fölriad szendergéséből, és ráérősen körülnéz.

Mindent pontosan úgy hagytak, ahogy volt, amikor húsz évvel ezelőtt váratlanul eltávozott. Még az újságtartója is érintetlen azóta, benne kedvenc napilapjával.

A mama óvatosan matat körülötte, amint behozza a frissen lefőtt kávéját, majd kifele menet halkan beteszi maga mögött az ajtót.

A mama… sosem szidta! Csak mosolygott, ha kérdezték: visszajön-e a papus valaha? Hát ez is bekövetkezett.

Mindössze két utcával távolabb élt együtt egy másik asszonnyal. 

Úgy tűnik, ennek most vége, hála a Mindenhatónak! vélekedik a megilletődött család.

 

Szerző Meyer József 60 írás
1949-ben, Budapesten születtem. Manapság mérnökként dolgozom az építőiparban. Évek óta foglalkozom szakcikkek írásával, olykor más műfajjal is próbálkozom, Brády Zoltán nagylelkűségének köszönhetően némelyikük megjelent a Kapuban. 2010 novemberében Beró (Beri Róbert) meghívott az általa életre keltett" Édentől északra" művészeti csoportba.

16 Komment

  1. Pápay Arankának szerettem volna kedvezni, mert nyakig benne van
    egy hatalmas munkában, szándékos a rövidítés. “Igaz” történet. 36
    évvel ezelőtt hallottam egy barátomtól. Nem tudtam vele mit
    kezdeni, mert egy olyan életszemléletet tálalt, ami példa nélküli
    volt a számomra. (Már ez a komment hosszabb!) Kedves Gyula, a
    semmi erre a legtalálóbb minősítés. A vénember semmisége, amint
    úgy éli szét két család életét, hogy sosem gondolja végig, kinek árt.
    Kedves Irén, Sándorom, Attila és még egyszer Gyula, nagyon
    köszönöm, hogy megnéztétek!

Hagyj üzenetet