Bakkné Szentesi Csilla : Leltár

 

Elkezdem és sorra veszem a napot, holdat, csillagot,
részeget a sarki pubból, kidobót, s az étlapot.
Konyhakövön repedésben morzsát gyűjtő hangyákat.
Ittfelejtett mosolyodat megőrzöm egy mozsárban.
Jó helye van ott, már régen nem használom a törőt,
nem készítek semmi extrát, ha a szívem jégtörő.
Elméletben osztom-szorzom, mennyi mindent hagytam ki, 
mi maradt és mi lehet még anyagi vagy valaki. 
Szemhéjamba égett iszonyt, viszony nélkül bűnöket,
kipreparált mellkasomban számlálatlan nyűgömet,
koponyámból kifelejtett plasztik tölcsért, science-et
holtom után felmérheted. Addig fogadj ilyennek!

 

 


Legutóbb szerkesztette - Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 294 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.