Tóth Zita Emese : Köszhely

Ha nem tudsz megtartani,

csak engedj el,

mint fa a levelét,

mint felhő az esőcseppeket,

vagy mint szirmait a virág,

ha már elszáradt.

 

Sok szinonimája van a szakításnak.

 

Csak eressz ki,

mint hídról ugró öngyilkos

az utolsó lélekzetét,

úgy eressz el,

hogy míg szakadok,

mint a ruhaanyag, ha tépik,

szememből könnyként szökik ki,

hogy talán halálosan szerelmes vagyok

beléd.

 

Talán ez is csak szemfényvesztés,

valójában nem jelentettél soha semmit,

csak enyhít a hétköznapokon,

ha valakiről újra és újra lemondhatok.

 

Sok szinonimája van a szakításnak.

 

Az egyik én vagyok.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.08.12. @ 16:27 :: Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 144 Írás
Életrajz röviden. Ez kötelezően kitöltendő mező.