D. Bencze Erzsébet : Támad a csend

Nagypéntekre

Árnyékok szűkítik
sóhajokkal bélelt
kalitka-szobám.
A szürkület ölében tartja
visszafojtott lélegzetem
és féltett titkaim.

Támad a csend…

Kápolnám közepén a szív      
árva harang, virrasztva bong
félelmeim kísértetjárásakor. 
Csorbult kehely, melyet
Isten keze kongat
örök bánatok forrásaihoz. 


A gyertyaláng föl-fölremeg,
átlibben asztalom felett.
Szememre veti árnyékát
az örök-arany világosság.
Imámba hunyt napom végén
rátérdepel lelkemre az est… 

Támad  a csend… 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.04.18. @ 21:28 :: D. Bencze Erzsébet
Szerző D. Bencze Erzsébet 155 Írás
Mottóm: „Az alkotás arra való, hogy a lélekbe hatoljon és megérintse szeretettel.” (Jókai Anna) Szülővárosomban, Zalaegerszegen élek és alkotok. A Gondviselésnek köszönhetően három művészeti ágnak is hódolhattam: a zenének, képzőművészetnek és a költészetnek. Végzettségeimnek megfelelően nyugdíjba vonulásomig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-, biológia-, és énektanár dolgoztam. Alapító karnagya voltam a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórusnak (1991-1999). 2005 óta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több önálló és csoportos kiállításon szerepelnek alkotásaim. Gyermekkorom óta írok verseket, de csak 2007 óta jelennek meg folyamatosan írásaim különböző folyóiratokban, antológiákban és online irodalmi portálokon. Versesköteteim: Az ősz illata (2011, magánkiadás), Üveghang (2012, Krúdy kiadás saját illusztrációkkal), Túl közel ( 2019, Pannon Írók Társasága-saját illusztrációkkal) Még több rólam: https://7torony.hu/content.php?c=58873