Rózsa Ibolya : Gulliver

Kép: Badacsonyi Sándor: Gulliver

 

 

Parány voltam, kis

Gulliverként

araszoltam az óriás

erdőben,

s napjaimat lisztté

őröltem, mint

malomban rozst a

molnár.

Kicsi lépteim

integettek utánam.

Nem voltam más,

mint törpe szélütött,

ki  várta a hatást

s őrültként bolyongtam a

fák közt,

keresve az utat hozzád.

 

Nem találtalak sehol.

 

Te jöttél a törpék közé, mint

hatalmas Gulliver,

felkaptál tornádóként

s röptettél, míg

beleszédültem.

Cserepes a szám,

forró láz éget,

most minden csak

általad szuszog,

újraélesztéssel adtál

még néhány levegővételt.

Tenyérlenyomatod

a mellkasomon a legújabb

tetoválás.

Szép rajz, látod?

Én is láttam egyet a

lábadon…

Mára óriássá nőttem

s elörököltem

ledobott gúnyád,

cserébe odaadom

az összes bukfencemet

s a kincses ládámat

lenn a fűben

a  világító

szentjánosbogarakkal.

A fák mögött

már dereng

a hajnal…

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.02.15. @ 21:01 :: Rózsa Ibolya

Szerző Rózsa Ibolya 113 Írás
Előbb a part fogyott el, aztán az éj, aztán az üresség s ami eztán volt, ott kezdődött. /Weöres Sándor/