Radnó György : Édes álmod

2013. február

 

Ég a dunyhám, s párnám a vesztén,

béke borzolja fehér fürtjeimet,

csak az ágy nyughatatlan szédület,

egybeolvad a szív és test, minden estén.

 

Térképem tested, s lüktető vérered,

borostás bőröm böködi a napod,

boldog szúrása jelzi, hogy itt vagyok,

tűz olvaszt, s újraönt a képzeleted.

 

A fonott furcsa kincsemet kiáltod,

tégelyedben forr vérem, kész az elegy,

beleönthetsz vágyadba, hogy legyek

a völgyben várakozó édes álmod.

Legutóbb szerkesztette - Radnó György
Szerző Radnó György 140 Írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...