Thököly Vajk : Az vagyok, mit gondolok

Túladok holmimon csendbe’,

Vigadjon egy világ benne,

Bánat, öröm beletörve,

Senki nem gondol már többre.

 

 

Gondolatok, mit sem érnek,

Bár még engem ösztönöznek,

Belőlük szavak születnek,

Szavaimból igaz tettek.

 

 

Tetteim szokássá értek,

Szokásaim jellemeznek,

Jellemem a végzet írja,

Végzetem csak Isten tudja.

 

 

(- Érzem, mélyben rombolok?

– Az vagyok, mit gondolok.)

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Thököly Vajk