Tiszai P Imre : vágd be az ajtót

*

ha egy ajtót becsuksz magad mögött,

akkor vágd be, hogy szakadjon a keret,

nehogy visszanyúlj és újra benyiss,

mert aztán nincs szabadulás, úgy lehet,

a bilincs kulcsát is eldobják és leszel,

mi voltál, egy senki, kibe a „jófajta”

csak lábát törli, esetleg vet némi aprót

és homlok-ráncolva felejt, egy nulla

maradsz, akit ki kell törölni örökre

a létből, s mert zavaró neki az élő hulla

megteremti az igazi világod, s temet

a rothadásba, tér-idő-elmúlásba

Legutóbbi módosítás: 2012.10.06. @ 21:29 :: Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 340 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén