2012 április
Napfény köntösét vette magára
az újdonsült mezítelen tavasz,
nagy mosolya, s elégedett sóhaja,
épp oly mint szűznek, ölelés hatása.
Csendes meleg szellővel szárítkozó,
a nedves, buja vasárnapi hajnal,
égen a felhők összekacsintanak,
s elpirulnak a szerelmes tegnapok.
Felhők dunnáját dobta le magáról,
a korán szüzességét vesztő hajnal,
párja illatát mossa le harmattal,
hogy a kelő Nap ne tudjon dolgáról.
Legutóbbi módosítás: 2012.04.22. @ 13:21 :: Radnó György
