Maretics Erika : Aludni kéne

 

Fáradt vagyok,

és köröttem

elfáradt minden.

Az óra otthonos

ketyegése lassul,

a szék álmosan

nyikordul alattam,

Aludni kéne.

Aludni, örökre.

Az id? szerencsekereke

lustán megáll,

magam mögött csak

ezerszer ismételt

szavakat hagyok,

kiveszett bel?lük a szív és

amivé az évek során

tudathasadásban vívott

harcok árán lettem,

mára fogyó lélegzetté

halványul,

csak néhányan szeg?dtek

igaz társamul,

de ?k sem látják

szivárvány-létem

milyen hasztalan.

Aludni kéne,

aludni örökre,

mert elfáradtam

az értelmetlen

csüggedésben.

 

Legutóbb szerkesztette - Maretics Erika
Szerző Maretics Erika 201 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.