H.Pulai Éva : Táncoló ívek…

A kátrányfestményektől a matematikai képleteken át a vasreliefekig Bernar Venet egész eddigi életművét áttekinti a Műcsarnok New York, Versailles, Budapest címet viselő kiállítása.

 

 

 

„Kockázatot vállalva lehet csak eljutni oda, amit érdemes megmutatni.”

 

„Jó lenne, ha a műveimet szemlélve nem az lenne az emberek reakciója, hogy nem értik, amit néznek. Jó lenne, ha a közönség el tudna szakadni az alkotások formális dimenziójától. […] Bár a nyers igazság az, hogy nincs egy olyan kép sem, amit teljesen meg lehetne érteni, a szemlélőnek ugyanis számolnia kell azzal, hogy az információknak csak egy töredékével van tisztában. Ugyanez az állítás vonatkozik az én műveimre is. Soha nem fogják őket teljesen megérteni. Hogy így is tetszenek-e, azt a szemlélődő egyéneknek egyenként kell eldönteniük.”

 

Bernar Venet kiállítása jól kapcsolódik a Műcsarnok idei kiállításainak tematikus rendjéhez, hiszen a sokoldalú alkotó is gyakran foglalkozik a térrel, a tér újragondolásával – mondta el a tárlat csütörtöki sajtóbemutatóján Gulyás Gábor. A Műcsarnok igazgatója emlékeztetett: a művészet tere ugyan virtuális tér, de ugyanolyan matematikai pontossággal kiszámítható, mint a valóságos. “Ennek a világszintű térnek egyik legizgalmasabb alkotója Bernar Venet” – méltatta a francia művészt Gulyás Gábor. Mint megjegyezte, Venet 1999-ben néhány szoborral már bemutatkozott a Műcsarnok egy csoportos kiállításán, most azonban a látogató összehasonlíthatatlanul tágabb betekintést kap a New Yorkban élő alkotó művészetébe.

 

Déchet

1961

 

„Bernar Venet 71 éves, világszerte nagy hatást kiváltó szobrász, festő és teoretikus, nem szereti, ami antik, de legalábbis 1950 előtti, s egy teljesen üres, fehér hálószobára vágyik. Franciaországban született, gyerekként misszionáriusnak készült, a nizzai művészeti iskolában egy hétre eltiltják, mert diáktársaival szemben Picassót védi. A 60-as évek elején lábbal festette padlóra műveit, első megörökített performanszaként szemeteskukák között fénylépezteti le magát. Miután New Yorkba költözött, a Sohoban lakott, s az utcán talált furnérlemezekből készítette a bútorait. Volt színházi díszlettervező, majd költő, festő, szobrász, írt vertikális színpadtechnikára épülő balettet.”

 

zéta

zetapress.hu

 

 

A kiállítás koncepciójáról szólva Alexandre Devals kurátor elmondta: Bernar Venet életművének gazdagságát akarták a magyar közönség elé tárni, bemutatva azt az utat, amely a világhírű és néha – mint például Versailles-ban – heves vitákat kiváltó vasszobrokhoz vezetett. (Versailles-ban felállított – nyársapáti műhelyből származó – 60 tonnás rozsdás vasrúd-csoport, mely egy fémlény csupasz bordáiként „keretezte be” XIV. Lajos szobrát, jelentős média visszhangot kapott. Indulatosan „Mona Lisa fülébe tett piercing”-nek nevezték, miközben megvalósításáról elismerően állapították meg, hogy olyan szaktudás és mérnöki teljesítmény kellett hozzá, mint a Millau-i völgyhíd építéséhez.) Bernar Venet felidézte: a Műcsarnokban látható legkorábbi munkáinak gondolatához a lecsorgó kátrány látványa vezette el. “Kátrányfestményeimen az anyag a gravitáció törvényeinek engedelmeskedik; az önkényes döntések kerülése azóta is jellemzi a tevékenységemet” – árulta el.

 

Első korszakának fekete iránti elkötelezettségét jelzik a művész teljesen fekete vásznai vagy fekete tükre, míg az első terem közepén felállított szénhalom-szobor Alexandre Devals elmondása szerint talán a képzőművészet első forma nélküli alkotása.

 

Egy New York-i kiállítás vezette Bernar Venet-t a minimal art felé – ennek tanúbizonyságai a tárlaton látható sárga csövek -, a művész azonban hamar úgy érezte: érdekesebb egy tárgyról információkat adni, mint azt magát elkészíteni. „Kiléptem mind a figurális, mind pedig az absztrakt ábrázolás világából, és a matematikai képletek dimenziói keltették fel a figyelmemet. Hogy mennyiben tekinthető ez művészetnek, azt nem az én tisztem eldönteni. Számomra akkoriban az volt a fontos, hogy eljussak a végletekig.” – idézte fel, hozzátéve: ekkortól jelentkezett ipari terveket, kémiai, matematikai képleteket, tőzsdei diagramokat ábrázoló alkotásokkal. Ezek nem igazi absztrakt művek, mégis valahol az absztrakció lehető legmagasabb fokára jutnak el – vélekedett Bernar Venet.

 

Mint egy kérdésre válaszolva elárulta, ő maga nem mindig érti a megfestett képleteket, hiszen nem matematikus. “De nincs ezzel semmi probléma. Cézanne sem volt botanikus attól, hogy növényeket is festett” – mutatott rá.

 

A Műcsarnok apszisában kaptak helyet Bernar Venet nagymérető vasszobrai. A művész által egy magyarországi műhelyben legyártatott, gyakran több tonnás munkák a korábbi matematikai vizsgálódások eredményei: “egy idő után elhagytam a vásznat és közvetlenül vonalakat, szögeket, íveket hoztam létre” – jegyezte meg az alkotó. Bernar Venet kiemelte: legújabb munkáit is elhozta Budapestre: ezek a vasreliefek az apszistól jobbra láthatók a Műcsarnok március 25-ig nyitva tartó kiállításán.

 

 

Bernar Venet

(Château-Arnoux-Saint Auban (FR), 1941–)

 

Tíz éves korában kezdett festeni, és egy évvel később meghívást kapott a párizsi Salon de Peinture Péchineyre. Amikor 1958-ban nem vették fel a nizzai Ecole des Arts Décoratifsba, a városi művészeti iskolába iratkozott be, ahol egy évet töltött. 1959-től egy évig a nizzai Operában dolgozott díszlettervezőként.1961-ben bevonult katonának, és az ott töltött két év alatt készítette első kátránnyal festett képeit. Ekkor kezdett fotózással is foglalkozni.1963-ban elkészítette első installációját, a «Tas de Charbon»-t, és első rövidfilmjét, az «Asphalte»-ot. Művészetének ez az időszaka közel áll az Art&Language szelleméhez. 1970 és 1976 között alkotói munkáját felfüggesztette, de 1977-ben már részt vett a kasseli Documenta VI-on, és egyéni kiállítása volt a Saint-Etienne-i Musée d’Art et d’Industrie-ben. 1979-ben fából reliefeket készített, amelyeken megjelentek az ívek és a szögek, és megszületett a későbbi években újra és újra feldolgozott «Ligne déterminée» első darabja is. 1988-ban a párizsi Opera Favart-termében bemutatta balettjét, a «Graduation»-t, amelynek nemcsak zenéjét szerezte, de maga tervezte koreográfiáját, jelmezeit és díszleteit is. 1991-től több zenét is komponált, amelyekbe különféle, nem hangszeres hangokat, így például puskalövést, repülőgépmotor zúgást is belefoglalt. A «Ligne déterminée»-sorozat után, 1995-től az egyenes vonallal kísérletező «Accident pièces» és az esetlegességet fogalmát feldolgozó «Surfaces Indéterminée»-sorozatokkal foglalkozott. Az 1994-ben, a párizsi Champs de Mars-on rendezett szabadtéri kiállítás «Ligne déterminée»-szobrai vándorkiállításra indultak, amelynek első állomása Hong-Kong volt.1999-ben «Apoétiques» címmel verseskötetet jelentett meg. 2000-ben jelentkezett első murális képeivel, melyeknek a «Equations majeurs» győjtőnevet adta. Napjainkban készült, fekete falfestményein («Peintures Murales/Equation») matematikai és asztrofizikai képleteket használt fel.1961 óta több performanszot is bemutatott, többek között New Yorkban, Párizsban, Hamburgban, valamint a Műcsarnokban rendezett kiállítása alkalmával, «Improvisé – Inachevé – Non-Formulé» címmel, 1999-ben Budapesten.

 

1989-ben megkapta Párizs városának Nagydíját, 2005-ben a francia Becsületrendet.

 

Irodalom:

Millet, Catherine, Bernar Venet, monográfia, Éditions du Chêne. Párizs, 1974

Lorent, Claude, Bernar Venet: Furniture, monográfia, Assouline, New York-Paris, 2001

Greenburger, Francis, Bernar Venet, katalógus, The Fields Sculpture Park at Art OMI International Art Center, New York, 2002

Bernard Ceysson: Bernar Venet, histoire de l’arc, sculptures, peintures et dessins 1966-2004, Editions Somogy, Párizs, 2004.

 

(© Cserba Júlia, © Enciklopédia Kiadó)

 

Szobrok, festmények, fotók, bútorok…

http://www.bernarvenet.com/

 

 

FILMVETÍTÉSEK

 

A tárlathoz kapcsolódóan olyan filmeket mutatnakk be, amelyekben hangsúlyos szerepe van a térábrázolásnak. A megjelenített tér néhol szimbolikus vagy szakrális, esetenként az individuum benső labirintusa, álom vagy káprázat, végtelenül tág vagy éppen nyomasztóan szők világ. A mi világunk.

 

Február 1., szerda 19 óra

Oszlopos Simeon / Simón del desierto

(R: Luis Buñuel, 1965, 52′)

 

Andalúziai kutya / Un chien andalou

(R: Luis Buñuel, 1929, 15′)

A filmeket bemutatja: Mátyás Péter filmesztéta

 

Február 15., szerda 19 óra

A londoni férfi / The Man from London

(R: Tarr Béla, 2007, 132′)

A filmet bemutatja: Rényi András művészettörténész

 

Február 29., szerda 19 óra

Playtime

(R: Jacques Tati, 1967, 115′)

A filmet bemutatja: Báron György filmtörténész, filmesztéta

 

Március 14. szerda, 19 óra

Iszonyat / Repulsion

(R: Roman Polanski, 1965, 110′)

A filmet bemutatja: Janisch Attila filmrendező

 

Belépő: 800 Ft

(A Műcsarnok és az Ernst Múzeum vetítéseire 8 alkalomra szóló bérlet is váltható 2500 Ft-ért).

 

 

KONCERT

 

Február 3., péntek 19 óra

DAVID YENGIBARIAN – akkordeon

Francia és saját szerzemények, improvizációk Bernar Venet kiállítására

 

Belépő: 900 Ft

 

IRODALMI PROGRAM

 

A VENET-EGYÜTTHATÓ

Bernar Venet tervezett már balettelőadást (díszletet, zenét, koreográfiát és jelmezt), volt díszlettervező a nizzai operaházban, készített szurokfestményeket, acélbútort, de elsősorban szobrászként ismert. A sokoldalú francia művész munkáinak terében két estére különös színházat varázsolnak vendégeink, kortárs írók és zenészek. Sanzonos-rizsporos játék, rozsdás vasat pengető hangköltészet és friss irodalmi szövegek: à la carte.

 

Február 23., csütörtök 19 óra

Felolvasnak: Dunajcsik Mátyás, Krusovszky Dénes

Zene: Spiritus Noister – Ladik Katalin, Szkárosi Endre és Sőrés Zsolt

 

Március 22., csütörtök 19 óra

Felolvasnak: Forgách András, Tóth Krisztina

Zene: Rutkai Bori és a Specko Jedno

 

Belépő: 500 Ft

 

TÁNCELŐADÁS

 

Február 24., péntek 19 óra

TÜNET EGYÜTTES: OLYAN FURCSA VAGY MA

Hogyan lehetnénk önmagunk árnyékai Bernar Venet rozsdás vascsövekkel, képletekkel és firkákkal borított falainak görbe „tükre” előtt? Improvizáció a mozgás, a zene és a képek találkozási pontjain.

 

Rendező: Szabó Réka

Tánc: Vadas Zsófia Tamara/Szabó Réka

Zene: G. Szabó Hunor/Kelner Krisztián

Látvány: Kiégő Izzók

 

Belépő: 900 Ft

 

MÚZEUMPEDAGÓGIA

 

TÁNCOLÓ ÍVEK – ÍVELŐ TÁNCOK

Családi táncórák Bernar Venet kiállításán

Január 28., március 24., szombat 10-12 óra

 

A programra minden olyan gyereket és szülőt várunk, aki a mozgás, a rajzolás, a táncolás és a festés segítségével szeretné megismerni a világhírű francia szobrász alkotásait. A Műcsarnok termeiben megrendezett különleges táncórákon mindenki kipróbálhatja, miképp változhat teste szoborrá, hogy növekedhet óriássá vagy zsugorodhat törpévé. Milyen érzés, ha mérleggé, íves vagy egyenes formákká alakulnak át testrészei. Hogy lehetünk egymás szobrászai, vagy mit kell tennünk, ha a formálható anyag szerepét játsszuk. A sok játék, alkotás és tánc közben nemcsak izmainkat, hanem elménket is megmozgatjuk. A kiállítás első és utolsó hétvégéjén megrendezett, két különböző tematikájú múzeumpedagógiai program lehetőséget nyújt a résztvevők számára, hogy egyénileg vagy csoportosan, a kiállítótermeket „végigtáncolva” rendhagyó módon tekintsék meg Bernar Venet kiállítását.

 

A programban közreműködik: Szabó Ágnes Réka, táncpedagógus

 

A programon belépőjegy megvásárlásával lehet részt venni.

 

A részvételi szándékot kérjük az aszabics@mucsarnok.hu e-mail címen jelezni.

 

 

 

Forrás:

artportal.hu

MTI

zetapress.hu

 

 

Fotó:

Bernar Venet New York, Versailles, Budapest – kiállítás megnyitó

Készítette: Műcsarnok – Kunsthalle Budapest

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:38 :: H.Pulai Éva

Szerző H.Pulai Éva 1145 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva