Kovács György : Árnyak, színek, vonások

Ez nem a más, csak egy másik

– Kánaán-közeli világ –  ahogy a zöldet

barnával húzod, s megnyitod rostok éltének kapuját.

 

Foltokba rejlőn tárul színek zenéje, s világképed

fakó árnyak tüntetik ecsetvonásod nyomát,

a mélyre karcoló elsőt, majd a lassan elfedő következőt…

 

Sárgában élsz, kevered vörössel,

határok nélkül csókoló száj,

benne ékszerként akril-szár ecsettel…

 

Árnyak, színek és vonások

szavak helyett artikulátlan jelek:

– neked ne járna kitárulkozás?

 

Ez nem a más, hanem egy nagyon más világ,

zsigerek mozgása nem holmi asszony ajkának igéje

nem szépkedő, finoman szonetté fűzött szóláncolat,

 

igaz példa-attitűd, nem csupán vizuális tartományban…

Akaratod úgy emel bennem hitet, ahogy az

a Nagy Könyvben – általad – örökre megfestetett…

Legutóbb szerkesztette - Kovács György
Szerző Kovács György 74 Írás
"Harmincas éveimben még azt vallottam, hogy amíg Dosztojevszkijt nem olvastam végig, nem veszek könyvet a kezembe. Idővel azért lejjebb adtam, köztudott, hogy akkoriban a kor szelleme és szellemisége kettészakadt, a nap huszonnégy egyforma órából állt, s ars poeticára gyakran csak a huszonötödik maradt. Évtizedek teltek munkába temetkezve csak azért, Àžhogy legyenÀ. A rengeteg lélektelenül (csak azért is) betöltetett vágy, a pillanat idézte bűnös elrugaszkodások valódi számlája most fizettetik. A maga idejében elmulasztottak pótlása már nélkülözik a mindennél fontosabb varázst, ráadásul befordítanak az ördögi körbe, amely kíméletlenül szembesít a ténnyel: mindez, csak az aktualitáskori helyénvalók rovására történhet.." http://www.kovacsgyorgy.iweb.hu/