Kőmüves Klára : Putripalota

“Hazakívánkozó hely.”

 

 

 

Amikor szinte semmid sincs, de mégis mindened adott,

nem csinálsz egyebet – Saját hitedet tanulod.

 

 

Csak a szegények kiváltsága az őszinte hála. Hideg időkben ajkuk vacogása száz imával is felér. Büszke tán a jómódú, de a vagyontalan – gazdagon szegény. Látom a rózsaszínű papucsban iskolába siető gyermek szabadon hagyott bokáját, mintha csutka volna az, amit a novemberi fagy rág.

… Mégis nyugalmat érzek tekintetében a reggeli után. Bőséget jelképez az alma meg a körte, hús csak ünnepnapokra jár. Micsoda kincset takar a térdig kinyúlt pulóverujj! Hol derékkötő, hol kesztyű egyben, tán létzsinór az – nem más -, mi összeköt az égi rengeteggel.

 

A kórházban jó a koszt, meleg van, sok játszótárs akad, de minden gyerek tudja: Pulóverujjak nélkül, csak a halál előszobája az. Nem nyugtat ott jó szó, felkavar a steril tisztaság.

– Hazakívánkozó hely – állapítja meg egy bájban gazdag cserfes kisleány. – Hozzánk ételt csak a jószerencse hoz, de otthon Putripalotám van a kályha mögött. Udvarhölgyeim is vannak  (két végtagcsökött baba). Úgy szeretném átölelni őket! Tudom, várnak, haza!

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette > Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 610 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))