Csonka János : Vigyél el

S. Rajz

 

 

 

Szép, rózsás magányt szedtem,
a kertb?l hoztam a szobába,
itt ül mellettem a teag?zben,
árván, egymagában.

Földbe zöld szárát t?zve,
tegnap még a rúzsos alkony leste,

szelíd csendben olló penge

metszetét keresztezte.

Zavaros cseppek öntözik,

mint es? az évszakot függönyös ködben,
félénk szirmát estére asztalra teríti,
gyönyör? kalapját földre pödörve.

Vedd öledbe bánatom,
Te karcsú n?, rabló kezed vigyen,
én is csak ember vagyok,
lassan hervadó éveimmel.

 

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Csonka János