Osonó, puha léptekkel, észrevétlen,
hamiskás mosollyal szája szegletében,
megérkezett tél?z? vándorútjáról
a tavasz végre,
varázscilinderéb?l
tündökl? napsugarat hajigál a télre.
Kitárja arany karját, fényl? piros arcát,
ölelgeti a zúzmarába holt világot,
életre lehel minden
szunnyadó fát,
el?csal
millió fél?s kis virágot.
Csilingel? kacagása amerre száll,
fecskék lódulnak a légbe nyomban,
suhogva szárnyal ? szellem
szelek hátán,
lába
harsogó zöld mez?t dobban.
Osonó puha léptekkel, észrevétlen,
hamiskás mosollyal szája szegletében,
megjött a tavasz! Itt van,
melegét érzem,
a ragyogó
napfény átjár egészen.
Legutóbbi módosítás: 2011.08.04. @ 05:56 :: Maretics Erika