Havas Éva : Múlt-id?

Sipos László képe

 

Az iskolával majdnem szembe’
csepp bódé állt – a csodák “kertje”,
volt ott minden, mi gyerekszív álma,
beosontunk nézel?dni, vágyva:
matricalevonó, és szélforgó,
szivárványszín papírlapok,
mikb?l hajtogathatsz csónakot,
színez?, cukorka – lágyan olvadó –
mindezt megvenni, az lett volna jó!
Kedves nénike volt az árus,
mosolygós, de pillantása árgus:
aki nem vásárol, kívül tágasabb!

A kis trafik már rég a múlté,
helyén új modern világ,
a néni mosolya is égbe szállt,
de néha-néha, ha arra járok
álmodó szememmel csodát látok:
lufik szállnak az ég kékjébe,
Balaton szeletet majszol a nyár,
színes ceruzák rajzolnak álmot,
virággal hintve a szürke valóságot
– visszavágyom, egy-egy pillanatra
gyermeknek lenni volna jó

– elúszott már az a papírhajó –

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))