Marthi Anna : Lili dala

Lucának

 

 

mindig erre vágytam

ott legyél fűben-fában

télben-nyárban

fiúban-lányban

Lili Isten vagy magadért

sokat szerettél részben

egyben szerettél mindent

másban magadra leltél

más lelt magára látva

vagy neki szép szó

vagy neki álom

mindegy ki kinek lát most

magadért várod

álmod a ma

Legutóbbi módosítás: 2011.01.04. @ 19:00 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1339 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak