Szendrői Csaba : Szívizomláz

Nyomtatás

Teljes er?b?l gyengülök el, ha látlak,

vagy ha csak képzellek.

Vetítelek árnyékok helyett a falra,

életed adom és veszem neked.

Mint sötétben az ág reccsen,

bennem neszed.

Rezzen emlékeink megannyi levele,

lobban az avar,

magába hív

a nagy szerelem odvas fája,

s hatalmas az erd?,

ahogy a szív.

Mint a t?z-viharban felh?nek tör?

száraz levél,

sorsunk majd eldönti a szél.