Szendrői Csaba : Advent

Nyomtatás

itt szalmaszálon csúszik az égbe.

fejet hajt, majd lóbálja a lábát,

egy tört fehér felh? ölében

porciózza meg?rült birodalmát.

itt

csak kong a bögre kezében,

hangja a végtelen falán pattanna vissza,

valahogy mégis csak megáll a végén,

s ott marad magának tiszta.

itt

kivágott sablonok bontják a rendet,

az öreg elfáradt, szuszog és bólogat,

ha nem figyelsz, hallhatod csendnek,

mégis csak az ? álma tartja a dolgokat.

itt

 szalmaszálon csúszik a földre.

s ha visszamegy, nem cipel senkit.

megrepedt kezében a bögre,

szivárog a semmi.

A semmi(.)