Három dimenzió, gravitáló naprendszer.
Nem hittem, hogy szemüveg nélkül látlak majd egyszer.
Olyan közel jöttél, hogy földetértem,
pedig a csakráim össze-vissza
alul-felül m?ködtek – f?képp a gyökér-
és nem kizárt, még most is úgy csinálnak.
Kétségbeesetten vadászok bárhol
– például utcán, metrón és cseten –
csak hogy ne kelljen szembenéznem
az “ugye mi jóbarátok vagyunk”
és a “van köztetek valami”
kezdet?, analizálhatatlan megállapításokkal
plusz a nem mérhet?, csak érzékelhet?
hatásmechanizmusoddal.
Korábban az idegen életét éltem
– olyan ?rlényesen –
most pedig felismerhetetlen
rugalmasságú energiaantennák
hálóiba tekeredtem.
Nagy kérés lenne, ha kiszabadítanál
vagy esetleg te is odagabalyodnál
mellém?
Az 516-os kisbolygó szivárványszín?
elefántcsordáinak vonulásához
innen mell?lem zsír a kilátás. Avagy flash.
(Te így mondanád.)
Három dimenzió, nem Avatar és majdnem látlak téged.
Indítsák el végre azt a kivágott szerelmes dalbetétet.
Legutóbbi módosítás: 2010.05.21. @ 01:00 :: Fenyvessy Szilva